Fejezetek az orvostudomány egyetemes történetéből (oktatási segédanyag)
email knihy

Orvosi bibliográfiák
 írta: Kapronczay Katalin

A kutatás, a tájékozódás fontos alappillérei a különféle bibliográfiák: a folyamatos tájékoztatást szolgáló un. kurrens szakbibliográfiák (az adott időszakban megjelenő kiadványok „naprakész”, többnyire tematikus elrendezésű jegyzéke) és a történeti kutatás elengedhetetlen kiindulópontjai, a retrospektív bibliográfiák (egy bizonyos régmúlt időszakban megjelent, vagy egy adott időszak eseményeit feldolgozó munkák jegyzéke). A kurrens bibliográfiák közül olyan példákat említünk elsőként, amelyek megjelenésük idején a legújabb szakirodalomról tájékoztatták az orvosokat, a mai történeti kutató számára azonban már a múlt feltárásához nyújtanak segítséget. A kolozsvári Orvos-Természettudomány értesítő 1879-1902 között minden évben közreadta az előző év hazai szakirodalmának jegyzékét, szakrendi csoportosításban, A magyar orvosi szakirodalom …-ban címmel.  Időben csaknem közvetlen folytatása a Magyar Orvosi Archivum c. lapban, Győry Tibor szerkesztésében megjelentetett Magyar orvosi irodalom c. bibliográfia, az 1904-1910 közötti években. Az előzőtől sokban különbözik, legfontosabb ismérve, hogy referáló összeállítás, az egyes szakterületek közleményeit a legjelesebb szakemberek ismertették. Folyóiratcikkeken kívül feldolgozta a könyveket is, jól áttekinthető szakrendszert alkalmazott. 1899-1929-ig jelent meg A hazai orvosirodalom az … évben c. bibliográfia, hasonlóan az előzőekhez egy időszaki kiadvány (Magyarország orvosainak évkönyve és címtára) keretén belül. Az önállóan megjelent műveket és a folyóiratok közleményeit egyaránt tartalmazta. Az 1957-től folyamatosan megjelenő Magyar Orvosi Bibliográfiát azért nem hagyhatjuk ki a felsorolásból, mert a különböző orvostudományi szaklapban megjelenő történeti témájú cikk adatait is tartalmazza.   
A magyar orvostörténeti kutatások első, máig legnagyobb vállalkozásnak tekinthető „segédlete” Weszprémi István: Succinta medicorum Hungariae et Transylvaniae biographia  (Lipcse – Bécs, 1774.1787) c. négykötetes életrajzi gyűjteménye, amely a bemutatott személyek írásainak bibliográfiáját, sőt nem egyszer részletes ismertetését is tartalmazza. Weszprémi István műve kétnyelvű (latin-magyar) változatban is napvilágot látott 1960-1970 között, lehetővé téve a latinul nem, vagy csak kevéssé tudók számára is a használatot. A 19. századból nem tudunk Weszprémihez hasonló feldolgozást említeni. Egy-egy történeti feldolgozás ugyan a históriai elemzés során – szövegen belül, nem elkülönített jegyzék formájában – felsorolja az adott kérdéskör szempontjából fontosnak tartott irodalmat un. rejtett bibliográfia formájában (pl. Fekete Lajos: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid története /Debrecen, 1874./ vagy Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története. /Bp., 1894./). A huszadik század igen gazdag választékát adja a történeti bibliográfiáknak, van közöttük a magyar orvosi irodalom korábban megjelent összes művének feltárására vállalkozó (Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája 1472-1899. Bp., 1900.) csakúgy, mint egy-egy orvosi részterület meghatározott időszakban megjelent közleményeinek jegyzéke (Temesváry Rezső: Magyar gynaekologiai bibliographia és repertorium 1900-ig. Bp., 1904. -  Zsakó István: Magyar ideg- és elmeorvosi bibliographia 1831-1935. Bp., 1936. – Novák Ernő: A magyar sebészirodalom bibliográfiája 1900-1938. Bp., 1939. – Gortvay György: A magyar kórházügyi szakirodalom bibliográfiája 1887-1937, amely a Magyar Kórház c. folyóirat 1939-es évfolyamában jelent meg,  - Preisich Kornél: A magyar gyermekgyógyászati irodalom száz éve. Bp., 1950. – Sándor Róbert: A magyar balneológiai irodalom jegyzéke 1900-1956. Bp.,1957. - az orvosképzés történetének feldolgozásához szinte elengedhetetlen fontosságú Réti Endre: Egykori doctori dissertatiók /1772-1848/. Bp., 1974.) – Dörnyei Sándor: A magyar orvostörténeti irodalom 1715-1944 c. (Piliscsaba -Bp., 2002.) összeállítása már az utóbbi évtized gazdag orvostörténeti kézikönyv irodalmának fontos darabja. A bibliográfia tárgyidőszakának folytatása – az 1945-160 között megjelent orvostörténeti írások jegyzéke - sajátos módon sokkal korábban (1961-ben) jelent meg annak a bibliográfia-sorozatnak tagjaként, amely az 1945-1960 között közreadott orvosi közlemények tematikus összeállítására vállalkozott.   

 



    
info 1